2016. augusztus 20., szombat

Kenyérlángos

Ha már augusztus 20. ilyen kettős ünnep, szoktam figyelni rá, hogy készüljön valami kenyérféle is. Nem mentünk fesztiválozni a fiúkkal, nem is terveztük, meg M ügynök le is betegett. De vacsira készítettem egy kenyérlángos, mert végülis kenyér is, magyar is :) A fiúk mondjuk annyira nem értékelték…nem egészen értették, hogy ha már pizza, akkor mégis minek rá ennyi hagyma és miért nincs kukorica :P Nekünk azért nagyon bejött. A tészta nagyon egyszerű…mostanában ezt használom mindenhez normál lángoshoz és pizzához is (mivel általában alapból csak a felét használom fel a begyúrt tésztának, így adta magát, hogy kipróbáljam pizzának és hát kövön sütve ezzel lett legtökéletesebb az eredmény).


Kenyérlángos
A tésztához:
50 dkg liszt
1 tasak szárított élesztő
késhegynyi szódabikarbóna
1 ek só
25 dkg natur joghurt (2 db krémes aktívia)
2 dl langyos víz
Később: kevés (olíva)olaj
Feltétek:
Tejföl
Fokhagyma
Oreganó
Szalonna
Sonka
Sajt (jelen esetben mozzarella és reszelt trappista)
Hagyma (lila és vörös is)
A hozzávalókat összedagasztjuk. Majd letakarva hagyjuk megkelni. A kelés után némi olajat hozzáadva átdagasztjuk és elfelezzük (a fele pont kiad egy pizzakőnyi vékony alapot, a másik fele zacskóban megy a hűtőbe).
Bekapcsolom a sütő pizza funkcióra, úgy hogy természetesen már a kő is bent van. Míg bemelegszik addig elkészítem a sütnivalót. A tésztát lisztezett felületen kinyújtom, majd sütőpapírra helyezem és mehetnek a feltétek. Kezdetnek a zúzott fokhagymával és oreganóval elkevert tejföl. Aztán erre a sajtok, majd a vékony csíkokra vágott hagymák, végül az apróra vágott szalonna és sonka. Mire ezzel elkészülök általában pont kellően meleg is a sütő és mehet is be a sütőbe…kb. 12-15 perc pont elég neki. Én első körben sötőpapírral teszem be, mert így tudom könnyen ráügyeskedni a forró kőre, majd 3-4 perc után kihúzom alóla a sütőpapírt.

2016. augusztus 4., csütörtök

Születésnapi kérdőív

Na idén nem csúsztam meg annyira vele, mint tavaly. De azért most sem ment azonnal. Van átfedés a tavalyival és van különbség is és még mindig vannak kérdések/fogalmak, amiket nem ért. De ettől függetlenül, vagy éppen ezért vicces lesz visszaolvasni később a válaszokat, neki is, nekünk is :D

2016. július 31., vasárnap

Zsebi szülinap – ToyStory


Húúú ez fárasztó volt….legyen az a kedves olvasóknak is, hosszú-hosszú bejegyzés következik egy fergetegesen jól sikerült születésnapi buliról. A tavalyi szintén jól sikerült buli után egyértelmű, hogy idénre is voltak tervek, pinterest nagy barátom volt a szervezésben, az alábbiak a végleges megvalósult verziók.


A meghívót KáeM készítette idén egy pinteresten talált ötlet alapján (a grafikai megvalósításhoz a Pixelmatort használta). A szövegezést, nyomtatást, és készre összeállítást csináltam én. (Meghívó található még itt és itt is

Már majdnem készen van :)

Kissé viseltes repülő Buzz

A kapu :)

A dekorációhoz a kellékek egy részét rendeltem, mert végülis találtam témába vágót, meg mondjuk tányért nem is tudok nagyon készíteni...a pohár még esetleg, de így jobb volt. Szóval volt szülinapi feliratunk, tányérunk, Buzz-os poharunk és lufik is. Mondjuk a nagy repülő Buzz lufival nem volt egyszerű dolgunk. Az Árkádban tudtuk felfújatni, de mire átértünk a Sugárba kiderült, hogy gyári hibás, így gyorsan megragasztottuk, de így is eléggé csoffadt lett vasárnap délutánra. (Aztán a bulin ki is durrant – ráesett valaki tudtommal). A további dekorációt pedig ez a kép inspirálta. Buzz színeiből(fehér, lila, zöld) csokorba kötött lufikat, szintén ezen színekben pompázó krepp papírokat és egy nagy csomag műanyag katonát használtunk fel a terasz csinossá tételére. Szalvétában is visszaköszöntek ezek a színek. A Zsebi 5 témába vágó feliratot innen ügyeskedtem.

A kínáló asztal felirataihoz az alapot pedig innen szedtem. (Illetve a Pizza Planet logót innen


Került még az üdítőkre címke…ezt innen szedtem és A3ban nyomtatva tökéletesen passzolt a 1,5l-es üvegekre.
A krepp papíros dekoráció nyilván kicsit elázott, de nem volt vészes szerencsére és az ünnepelten így is nagyon tetszett minden. (Mivel extra rövidet aludtak, így nem lettünk kész a dekorral alvás alatt, ezért egy időre még a nappaliba zártuk a csapatot, hogy el tudjunk készülni mindennel ;))



A játékokhoz sok-sok ötlet volt, több helyről, több másik buliból is inspirálódva, de végülis az alábbiak nyertek. KáeM a meghívón kívül is nagyon sokat segített a megfelelő grafikák létrehozásában :) A játékok versenyszerűek voltak, de valójában sehol nem jelöltünk ki helyezetteket, mindenki megkapta a pecsétet, aki részt vett a játékban :) A végére ajándékként kapták a színezőt (egy eredeti példányt találtam a Galaxy játékboltban, ezt fénymásoltam le megfelelő példányszámban és tűztem össze – mondjuk a tűzdelés az szívás volt), a pecsétgyűjtő lapot és elvileg megtarthatták volna Buzz rakétáját….de ezt elfelejtettük odaadni. Ajándék könyvnek még ez merült fel egyébként. 
A pecsétgyűjtő lap



0. Természetesen nyomtattam színezőket, feladatlapokat, amikkel a várakozás idejét el lehetett ütni. :) (Google volt a barátom ;))




1. Krumplifej-vadászat: a meglévő bowling bábukra ragasztottam a képeket és minden gyereknek két lehetősége volt ledönteni az összes figurát. Ehhez az ötletet itt találtam, csak a bowling egyszerűbb volt, mert kéznél volt az alap. Nagyon lelkesen játszották a gyerekek, nyilván nem sikerült mindenkinek mindent tarolnia, bár Ninna pl. rögtön nyomott gy strike-ot. :)



2. A markoló: ez az első rész egyik jelenetének ihletésére készült. Két adagot készítettem, a sok gyerekre tekintettel. Nyomtattam egy adag alien figurát és minden kosárba egy-egy Buzz-Woody-t a figurák hátoldalára gémkapcsot ragasztottam, a horgászbotokat pedig mágnessé ügyeskedtem…..értelemszerűen horgászni kellett….három földönkívülit és a Buzz-Woody-t kellett kifogni ;) Ehhez már nem is emlékszem hol bukkantam az ötletre…de pinterest volt a tervezés alatt a jó barátom ;) A szülinapi előkészületek egyik legnehezebb része a millió (18 db) kis űrlény kivágása volt…és a laminálás miatt ezt kétszer :P Ez is tetszett a gyerekeknek, bár nem volt könnyű dolguk, de azért a játékban résztvevők szépen kihorgászták, amit kellett. (Későn dobta az ötlet a pinterest, de talán jobban hasonlít az eredetire: ha magas befőttes üvegbe kerülnek a figurák és csipesszel kell onnan kiszedni őket ;))



3. Buzz rakétája: szívószálas rakéta-kilővő játék…kié megy messzebbre. Az alap rakéta és ötlet innen, a megfelelő színezést pedig KáeM készítette el. Minden rakéta hátoldalára ment egy darabka nagyobb szívószál, aminek az egyik felét beragasztottam, és ebbe passzolt bele a vékonyabb szívószál, aminek a segítségével át lehetett lőni a karikán. Ebben a játékban még a felnőttek közül is volt lelkes próbálkozónk ;) 




4. Ragaszd fel a farkát: Több ötlet is volt, hogy mit is ragasszunk Buzz vagy Woody karja pl…egyik az első, másik a második részben jön el. De aztán ráakadtam Disneyéknél erre, innen már nem volt kérdés, hogy Szemenagy farkát kell majd csukott szemmel néhány pörgetés után a helyére tenni. A farkakat barna kartonból vágtam ki és kétoldalú ragasztóval láttam el. Sokkal pontosabban megtalálták a helyét, mint tavaly a lego-fejét…nyilván segítettünk, de azért az is segítség volt, hogy az előzőleg már felragasztott karton könnyen kitapogatható volt ;) http://family.disney.com/craft/pin-the-tail-on-bullseye Siker volt ez is, nagy kacagásokkal pörgették meg egymást, aztán pedig hangosan kiabálva segítették a bekötött szemű csemetét.



5. Bingo: nincs szülinap, sőt egyáltalán buli bingo nélkül. De nehéz ügy volt, mert találtam készen is többfélét, de amit sikerült letölteni, az nem tetszett, amit meg tetszett volna, azt nem tudtam letölteni. Így készítettem egyet házi grafikusom segítségével. Ebben a pakkban található képeket használtam fel ehhez is, illetve az alábbi két játékhoz is. Ha egy játékot gumicukorral lehet játszani, az nyilván még a leghitetlenebb gyereket is meggyőzni. Nagyon szépen játszottak, és fegyelmezetten csak a játék végén ették meg a cukrokat. Bár reméltem, hogy nem, azért valamennyire még ez is ragadt a laphoz (nem lamináltam), de nyilván egy M&M¢sel esélyünk sem lett volna. 

6. Ki vagyok én: A bingo hívókártyák közül mindenkinek osztottunk egy figurát amit nem mutathatott meg a többieknek és el kellett mondania róla, hogy mit tud…aki ismerte a filmet, az nyilván nem csak a képre hagyatkozott, aki nem, az a kép alapján mondta. A többiek pedig kitalálták, hogy kire melyik szerepet osztottuk. A kártyák maradtak mindenkinél, mert a következő játékhoz is szükség volt rájuk ;) Zsebi egyértelműen Buzz volt, amivel kicsit el is rontotta a játékot, mert mikor elkezdtük osztani a szerepeket rögtötnbekiabált, hogy ő Buzz, de megoldottuk azzal, hogy akkor ő megmutatja, hogy miket tud elmondani és ezzel azt is, hogy hogyan kell játszani a játékot. Nem volt rossz a játék, de a jelek szerint mégis érdemes lett volna a filmet mellékelni a meghívó mellé ;)


Andy és Buzz ;)
7. Andy játékai: Mindenki kapott egy szerepet a filmből...megtartotta az előző játékból, vagy húzott újat. Andy megtisztelő szerepét Kriszti néni vállalta el. Amíg szólt a zene, addig a játékok önálló életet élhettek, de amint elhallgatott jött Andy és valakit elcsomagolt…ez a harmadik részben lévő csomagolásra próbált utalni . Az esély-egyenlőség jegyében: Buzz szerepét az ünnepelte osztottuk ugye és az Ő figuráját húzta ki utoljára Andy :P A többieknek pedig ebben az egy esetben lett volna valós sorrendi jelentősége…mert az ajándék-átadásnál terveztem felhasználni a sorrendet, csak visszafelé…de ez végül nem jött össze, mert nem jegyeztük meg a pontos sorrendet. Kriszti néni nagyon lelkes Andy volt, mindenkit elkapott, futott vele egy kicsit és csak utána vonta ki a játékból. Zsebivel is futott, aztán jól elcsúsztak….ezt már nem láttam, mert ekkor én már a tortát intéztem.





A játékok után következett a tortázás, amíg én zenét kezeltem hős segédeim megterítették az asztalt és előkészítették a tortát. A tortát, amit idén nem én sütöttem, mert ehhez azért már nem éreztem elég erősnek magam. A közeli cuki, ahonnan Bogyi tortája volt, ennyire különlegesre már nem vállalkozik, így kerestem olyat aki igen. Elsőre gondoltam rá, hogy sütöm én a tortát és rendelek csak egyedi marcipán figurákat…meg is kerestem két marcipán készítőt, de egyik sem reagált a megkeresésre. Aztán eszembe jutott, egy kedves ismerős és hogy nála szoktam látni egészen érdekes formatortákat szülinapokon, így felkutattam a készítőt. Nem bántam meg. Kicsit ötleteltünk Pixievel és végülis ezen inspiráció alapján el is tudott készülni a torta.  Azt hiszem az ünnepelt tágra nyílt elvarászolt nézése tényleg mindent elárul a torta sikeréről, de azért én még azt is hozzá teszem, hogy ízben is tökéletes volt. Vaníliás piskóta málnás-mascarpoen krémmel, ahogy Pixie igérte alulédesített krém, hogy ehető legyen a marcipánnal :) Azért a szuper édes szájú gyerekek is feladták a sok marcipánt, mert az többnyire megmaradt :) Itt is még egyszer köszönjük a csodás tortát :D





És zárásul elárulom, hogy mivel is kínáltam még a vendégeket. Svédasztalnak terítettem meg bent az étkezőasztalnál és akkor a teraszon a sörpados asztalnál el lehetett fogyasztani, az elkészített finomságot.
Tört jégben tálaltam, mert egyrészt szerintem nagyon elegáns, másrészt dög melegben is praktikus. A jeget ipari mennyiségben gyártottuk. Törési szempontból az volt a legjobb, amit zacskóban fagyasztottunk. A dobozosat alig lehetett eltörni, elegánsan kicsire meg egyáltalán nem is sikerült. Na és akkor végre arról is, hogy mi is került a jégre. Tatárbeefsteak az Ilka csárdából, Csípős kacsatepertő krém a Lidlből, zöldségek, felvágottak és a pirítanivaló szendvics kenyér innen-onnan. Minden más saját gyártmány: Fetás mártogatós, Tojáskrém, Padlizsánkrém, Kőrözött, Pizzás csiga (pizzatészta-pizzaszósz-reszelt sajt --»felteker, felszeletel, sütőpapíros tepsire rak, megsüt), Woody csillagai sós kréker, Macó virágai linzer, Guba szalámija alias keksz szalámi. Elvileg senki nem maradt éhes…még mi is jóllaktunk az after partyn ;)
Természetesen készítettem ki kenyérpirítót. Illetve az italok terén már említettem, hogy átcímkézés volt…Iceteát és Kolát címkéztünk át egyébként, de mint utóbb kiderült még vizet kellett volna (persze nem reklamált senki, hogy azon az eredeti címke van).

After party

Boldog születésnapot Zsebi


5 évvel ezelőtt

Mostanában

Most nincsenek szavak, csak….



Boldog születésnapot Zsebikénk!

2016. július 29., péntek

Nappali szobatisztaság – Mazsi módra


Teljesen hihetetlen, hogy már itt tartunk, meg rohan az idő, meg egyéb közhelyek. (Zsebi sztorija, Bogyi sztorija) Szóval már voltak jelek, Imamás nyaralás alatt is többször láttam az alkalmazásban, hogy sikeres wc-akciót hajtott végre, de nem volt áttörés. Aztán Magyarpolányi napokban ismét sokszor volt sikeres pelenkán kívüli akció. Hazatérésünk után pedig otthon is, de nem kérte a pelenkátlanítást, egészen szombatig, amikor is reggel közölte, hogy kösz, de kösz nem. 


És akkor kapott bugyit (vicces, hogy pont a szabis héten pakoltam át az ő szekrényébe a bugyikat) és akkor innentől hiba nélkül ment a dolog. Délutáni alváshoz és az utána esedékes szülinapi bulihoz, kapott még pelenkát. De vasárnaptól már csak az alvásokhoz van rajta pelenka. Mivel még erősen vedel cumiból délutáni alváshoz is és nyilván este is (néha éjszaka is), így ez még azért várat magára. A délutánit a bölcsiben fogjuk tesztelni, mert ott nincs cumizás, ellenben vannak üres pelusok. :) Nem mondom, hogy nem volt azóta baleset, de nagyon kevés és nagyon fegyelmezett, egyedül is ügyesen elmegy wc-re, vetőzik, felül, pisil, lehúzza (vagy kint is intézi az udvaron).

Az udvaron csak így lehet...futás a teraszra és onnan lehet jól lepisilni :P

Nem hasonlítjuk a tesókat egymáshoz jeligére: Zsebi 2 éves 8 hónapos 21 napos volt, Bogyi 2 éves 8 hónapos és 14 napos volt, Mazsi pedig 2 éves 5 hónapos és 20 napos :)

2016. július 21., csütörtök

Széna Szálló – Magyarpolány


És akkor a szállásról részletesen. E-mailben kezdtünk értekezni Szilvivel, nagyon kedves és segítőkész volt. S az ár (11.000/éjszaka) is teljesen korrekt, amit ajánlott. Így hát foglaltam, 5000 pénzt kért előlegnek átutalni, ami nem járt volna vissza, ha esetleg lemondjuk valami miatt a szállást.

14 órától lehetett elfoglalni az apartmant, de mondta, hogy nem gond, ha kicsit korábban érkezünk. Egy órára értünk oda, minden készen állt :) Maga a szállásunk egy teljesen különálló egyterű apartman volt. Nagy konyha étkező résszel, a másik felén az ágyakkal, infraszaunával és a zuhanyzós wc fürdővel. Parkolási lehetőség a busznak is megfelelő méretben az udvaron. (Ezen a különálló házon kívül, még van több másik szoba is, amit bérbe lehet venni)


Minden szép tiszta volt és rendezett, teljesen gyerekbarát. Mazsikának is rendes ágyat készítettek, itt kérdezte Szilvi, hogy esetleg cserélje ki rácsosra, de mondtuk, hogy nem szükséges. (Végülis utolsó reggel leesett :(, de amúgy nem volt gond).

Az udvar csodálatos volt, nagyon élveztük az itt töltött időt. Cukik voltak állatok (tyúkok, libák…miegyéb, hátrébb a bocik és a szomszédban a lovacskák) és hát Bodza kutyus verhetetlen kísérő és fáradhatatlan foci-partner volt a fiúknak. Homokozó volt játékokkal. Hinta kicsinek és nagyobbnak való hintával és csúszda…no meg persze a fák, amire lehetett mászni :P Külön kiemelném a traktorozást ;) És hát a szalonna sütés is igazi élmény volt a srácoknak (ehhez is volt minden elérhető: fa, nyársak). 

A kredenc :D


A konyha jól felszerelt, bár többnyire a saját műanyag tányérjainkat használtuk és nem is nagyon rendeztünk főzést helyben. De lehetett volna, mert tényleg minden volt. A fürdőszoba is teljesen rendben volt. a wc mellett bili is készenlétben állt. Kaptunk törölközőt (gyerekverziók is) bőven, illetve természetesen ágyneműt is, a gyerekeknek gyerekes változatokat. Apropó ágy….ez az egyetlen kritikai észrevételem talán, a felnőtt fenyő ágykeretek nagyon klasszak, de a benne lévő matracon nem nagyon lehet aludni, legalábbis számunkra ez már az a puhaság, amin nem megy. Mondjuk miután ágyat cseréltünk ezzel sem volt gond.


Lényeg a lényeg mindenkinek jó szívvel tudom ajánlani a szállást. Külön köszönjük az extra kedvességeket, az ajándék szörpöt és reméljük találkozunk még.

Nyaralás 2016.


Nos hát valójában ez volt az első igazi nyaralásunk családként. 4 napot 3 éjszakát vállaltunk be így elsőre. A választásunk Magyarpolányra esett, ha már az APG könyvekben annyiszor előkerül és ha már annyira tetszik a fiúknak. Szállásunkat már nem is emlékszem mi alapján választottam, de gondolom ezt dobta elsőnek a google (azóta kiderült, hogy melyikben voltak APG-ék). Nem csalódtunk, nagyon kellemes volt, pont annyit tudott, amit egy ilyen jellegű szállástól várunk, de mindjárt írok róla részletesebben.


Kicsit kérdéses volt, hogy bevállaljuk-e, mert ugye vasárnap szakadt az eső, de mikor odaértünk Imamához értük, annyira fel voltak lelkesedve (nem rémlik, hogy konkrétan említettem neki, bár Zsebivel talán beszélgettünk nyaralásról), hogy akkor most megyünk nyaralni Magyarpolányba, hogy esély sem volt kihagyni (gondoltuk, ha nagyon szar az idő, akkor max előbb feladjuk). Mire odaértünk és lepakoltunk elállt az eső, így felkerekedtünk, hogy felfedezzük a terepet….itt azért követtem el hibát, mert hosszú nadrágban, zárt, de nem vízálló cipőben vágtunk neki a full vizes füves terepnek. Bebarangoltuk az egészet….a baromfiudvaron keresztül hátramentünk a bocikhoz, megnéztük a traktort, a szomszédban a lovakat. S persze folyamatos és lelkes kíséretünk is volt Bodza puli személyében. Még játszottak a fiúk egy nagyot az udvar első részében, focizás, homokozás, hinta és persze motoros rally, aminek eredményeként Mazsi szerzett is pár arc-sebet. Vacsora után fürdés és utána megmutattuk a szaunát a fiúknak, hogy melegedjenek kicsit, meg hogy adjunk esély a csatakra átázott cipőknek is a száradásra. ;) Az altatás az nem volt egyszerű, mert még elég világos volt kint, és csak sötétítők voltak, az egyik ablakon még az sem :( De aztán csak sikerült mindenkit elaltatni. Mi még kicsit nyomkodtuk a telefonokat, aztán elaludtunk. Reggel…najó szokásosan hajnalban keltünk egy meglehetősen borzalmas éjszaka után. A fiúk sem aludtak túl nyugodtan, mi meg…hát azt hiszem még életemben nem aludtam ilyen kényelmetlen ágyon. 


Napos időre ébredtünk, így öltözés után, játszottak kint kicsit a fiúk, aztán Bodza kíséretével elsétáltunk a helyi pékségbe…Falatnyi pékség…ami annyira falatnyi volt, hogy 5en be se fértünk, de finom túrós batyut, linzert és kiflit kaptunk reggelire. Ezután séta vissza, a fiúk útközben meg is reggeliztek, mi meg a szálláson, közben egyeztettük a programot….csak kb. tervek voltak, aztán majd meglátjuk mikor merre alapon gondoltunk dönteni. Így végülis Sümeg felé indultunk, miután összepakoltam a hátizsákot. A fiúk derekasan felgyalogoltak a várba, fizettünk (kicsit meglepett a belépő ára), aztán már tekertünk is befelé. Kezdtük a gyerekmegőrzőnél, de nem volt kedvük bent maradni…pedig milyen nyugis délelőtt lehetett volna :P És akkor innentől megértettem, hogy miért annyi a belépő amennyi. Folyamatosan mentek a programok, bemutatók, és ott volt egy csomó játék is, amit ingyen lehetett használni. Nagyon élvezték a srácok. Sárkányra vadásztak, aztán sétáltunk, kalodába zárták egymást, deresre pedig még engem is :P Az első műsor a solymász bemutató volt, amiben érzésem szerint sok volt a duma és kevés a látvány, de a fiúkat ez nem zavarta és lelkesen csodálták a duma alatt a madarakat. (Bogyesz azért egy idő után kicsit unta). Felkutattuk a bábszínházat közben, mert az volt a következő programpont. Már onnan néztük meg végülis a bemutató érdemi részét, de pont jókor tudtunk beülni, hogy szuper helyet kapjanak a fiúk. Kissé késve kezdték az előadást (bevárták a korábbi solymászás végét), A kiskakas gyémánt fél krajcárja volt a bemutató, amit nagyon igyekeztek interaktívvá tenni és amiben így Zsebi teljesen mellszélességgel részt vett. A végén még az ülőpárnákkal is megdobálhatták a gyerekek a török szultánt :) Mivel itt már erősen ebédidő volt, vettünk kürtőskalácsot…istenien illatozott végig a várban ;) Leültünk egy árnyékos asztalhoz és elkezdtünk enni. Közben fél szemmel figyeltük a boszorkányüldözés című műsorrészt. Aztán Zsebi felsikoltott, de kb. mint akit éppen ölnek….csend lett az egész várban egy pillanatra :P Aztán az előadás folytatódott, Zsebit pedig próbáltuk vigasztalni…megcsípte ugyanis egy darázs. Mivel eléggé hisztis-sírós lett, ezen a ponton feladtuk és elindultunk a buszhoz. A szállásra visszafelé aludtak egyet, sőt még a kocsiban parkolva is, de aztán Bogyesz rosszat álmodott és ezzel felverte a többieket is. Játszottak egyet, amíg mi kitaláltuk, hogy mi legyen a délutáni program. 

Zánkára indultunk a hadi technikai parkba. Itt meglepően jól érezték magukat a fiúk, bár azt nehezményezték, hogy nem lehet minden járgányba bemenni, kipróbálni. Amit viszont lehetett azt kimerítően tesztelték, főleg a helikoptervezetésben mélyedtek el. Kifelé menet kaptak egy-egy jégkrémet, aztán visszafelé úton még megálltunk Nagyvázsonyban a várnál

Nagyvázsony
Itt nincsenek interaktív programok, van viszont ép torony, amibe fel lehet mászni a szűk, kanyargós és egyáltalán lépcsőn. Felmásztunk a tetejére, ami mondjuk azért nem volt egyszerű, de az mindenképpen érdekes, hogy az amúgy tériszonyos Bogyesz milyen lelkesen és félelem nélkül tiport felfelé (hiába no, nem látszott a mélység:P). Természetesen minden emeleten megálltunk még megcsodáltuk az aktuális helyiséget. A török-magyar csata makettje volt a kedvenc. Lejutás után, még körül néztünk az udvaron, megcsodáltuk Mazsi pónit :P 






Aztán elindultunk a szállásunk felé. Ott aztán én megcsináltam a meleg szendvicseket vacsorára a fiúk meg eltűntek hátra, hogy megcsodálják a traktort…amit éppen szerelt Józsi….így a vacsora letakarva várta sorsa jobbra fordulását. Aztán én is hátra mentem, a fiúk meg kaptak egy óriási ajándékot Józsitól….mindegyiküket elvitte egy-egy körre a traktorral :) Aztán befelé sétálva éppen eleredt az eső, így jöhetett a vacsora, amit egy pillanatra megzavart Szilvi – a vendéglátónk – azzal, hogy teljes szivárvány van szerinte érdemes megnézni, szóval még ki egy kicsit, majd végre tényleg vacsora, fürdés, fekvés (ágyat cseréltünk a fiúkkal ;)) és viszonylag könnyű elalvás…de azért már jóval később is volt, mint tegnap.


Ismét napsütésre ébredtünk és kész tervünk volt a napra. Lidlben kezdtünk, hogy beszerezzünk némi reggelit. Mazsika reggeli után bealudt, amit nem is bántam, mert reméltem, hogy így jobban fogja bírni a programot. Fél órával nyitás előtt értünk a Veszprémi Állatkerthez. Aztán nem elsőként jutottunk be…de azért ezt nem bántuk. Még sétáltunk az állatkert mellett egyet amíg vártunk. Most több időnk volt, mint a legutóbbi alkalommal és kevesebb másik látogató, így azért sokkal élvezhetőbb volt. A dínókhoz mentünk meg elsőre….ott aztán végignéztünk mindent játszottak a fiúk, aztán az ajándékboltba beszereztük a feltáráshoz szükséges gipsztömböt és innen jöhetett a móka. Tetszett a fiúknak a véső-kalapács-ecset dolog. Alapvetően nem voltak felkészülve a kisebb gyerekekre, így Mazsit és Bogyeszt kénytelenek voltunk felültetni az asztalra. Mire végeztek és minden dinó-csontvázának az összes darabja meglett, kellően koszosak és porosak voltak :P Ezután átvonultunk az állatsimogatóba, aztán mikor megunták a kecskéket elindultunk, hogy végig sétáljuk az állatkertet. Lelkesek voltak és többnyire ügyesek. Viszonylag sokáig maradtunk, a buszban gyakorlatilag azonnal elaludtak. KáeM pedig szép lassú tempóban autózott a délutáni program felé. 

Így egy óra alatt értünk át Keszthelyre. Parkolásnál észrevettem a dottó-állomást és botor módon ezt hangosan ki is mondtam, így már nem volt visszaút, elmentünk városnéző kisvonatozni. Eztán mivel közel egy óra volt a vonatozás, már nem maradt túl sok időnk, mert hát a kastély elég korán zár. De azért magát a kastélyt megnéztük…na jó végig rohantunk a szobákon. Itt a fiúk nem élvezték annyira a dolgot…hiányzott az interaktivitás, hogy semmit nem szabad megfogni. Azon a részen ahol lehetett ott jól elvoltak. Aztán még a kocsi-múzeum is belefért (ez még benne volt a jegyben – ami egyébként nagyon korrekt kedvezményes családi jegy a nagycsaládosoknak), ez tetszett nekik, bár Mazsival már nem nagyon lehetett bírni. A végén pedig nagyon élvezték, hogy fel lehet ülni az egyikre :) Hazafelé betértünk az MC-be, hogy szerezzünk némi meleg ételt. Mindenki lelkesen elfogyasztotta a nuggetsét…meg azért fogyott a krumpliból is. 


A szálláson még jót játszottak. Mi meg vártuk, hogy előkerüljenek a házi gazdák, hogy meg tudjuk beszélni a tűzgyújtást szalonnasütést. Jó későre sikerült, de végülis nem volt ez baj, mert legalább sötétben is látták a tüzet. Mindenki ügyesen sütögette a szalonnát, lelkesen tunkolták a lecsöpögő zsírt a kenyérre és bőven fogyott a zsíros kenyér…a szalonnát kevésbé ették lelkesen, de nem is az volt a lényeg. Fürdés után, természetesen kidőlt mindenki.

Utolsó napunk is korán indult. Bodza kutya még nem volt kiengedve, így a táljába tettük búcsúzóul a maradék szalonnát. Majd gyors becuccolás, ellenőrzés és start. Lild- reggeli…ezúttal csak én futottam be. És pont nyitásra érkeztünk meg a Balatonfüredi strandhoz. Vettünk jegyet és már kerestük is a helyünket….nem volt nehéz ketten voltak rajtunk kívül, amúgy még pakoltak, meg takarítottak az ott dolgozók. Átöltözés, mentőmellény fel és már irány is a víz… 21 fokos volt és mivel az idő is borús, nem annyira kellemes. De az urakat ez egyáltalán nem zavarta, így hát pancsoltunk. Aztán béreltünk vizi bicajt és tekertünk, csúszdáztunk (csúszdáztak) egy órát. Zsebi már tök ügyesen tekert…igaz kemény izommeló volt neki, mert támasztva kellett tartania magát. Utána ismét pancsolás, nagy vizi-fecskendő csata, Mazsi ezerrel iszapozott, hordta a vizet. A nagyok bátrabban bemerészkedtek…igaz a mentőmellényeket nem nagyon akarták levenni. :P Ekkorra azért már elég sokan lettek, meg az idő is melegedett, így apa is bemerészkedett a vízbe, szóval jöhetett a nagy családi pancsolás. Mikor már tényleg mindenki szája lila volt, remegett a térde és kocogtak a fogai, akkor kimentünk, törölközés, öltözés…aztán játék a mellettünk lévő játszótéren, majd indulás ebédelni. Csalódásomra nem volt lángos arra amerre mi sétáltunk, így a fiúk sült krumplit, palacsintát ettek, Káem babgulyást én meg egy rántott sajtot. Nem volt rossz, de kiemelten jó sem…meg nem is erre voltam rákattanva :( Árban korrekt volt egyébként. Utána még kértek egy-egy jégkrémet, aztán szedtük a sátrunkat…szó szerint, mert még mindig nem vagyunk túl ügyesek a quechua összecsukásában….még szerencse, hogy elég nagy a busz és összecsukás nélkül is belefér. Hazafelé gyakorlatilag végig aludtak a fiúk. Itthon jött a kipakolás, mosás….nekik pedig a játékaik újra felfedezése és persze a keletkezett alváshiány bepótlása ;)